Ajándékozd nekünk TE is adód 1 %-át!
Adószámunk: 18730537-1-20
Nyaralj Nálunk Ingyen EGYESÜLET
ALAPSZABÁLYA
Elhatározva a Nyaralj Nálunk Ingyen Egyesület létrehozását, a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezéseinek megfelelve a tagok az alábbi tartalommal fogadják el a szervezet alapszabályát:
I. Az Egyesület adatai
1. Az Egyesület neve: Nyaralj Nálunk Ingyen Egyesület
II. Az Egyesület célja, tevékenysége
Az Egyesület célja: Elsődlegesen - de nem kizárólag - rászoruló, halmozottan hátrányos helyzetű családok és gyermekeik ingyenes vagy kedvezményes nyaraltatása, táboroztatása. Gyermekek, fiatalok művészeti irányban történő fejlődésének előmozdítása érdekében alkotótáborok, valamint egészségük megőrzése érdekében sporttáborok szervezése. Továbbá a „vissza a természethez” elv alapján célunk a nyaralások alkalmával, például erdei iskolák keretében, a gyermekeket megismertetni a természettel, a természet megóvásának alapvető feladataival és módjaival.
- Családok védelme, családok jólétének erősítése 2011. évi CCXI. tv. a családok védelméről
- Kulturális tevékenység a közösségi kulturális hagyományok és értékek ápolásának, a művelődésre, társaséletre szerveződő közösségek tevékenységének, a lakosság életmódja javítását szolgáló kulturális célok megvalósításának támogatására (1991. évi XX. tv. 121.§. a))
- táborokat szervez, kapcsolatokat épít ki szállodákkal, panziókkal, kempingekkel és egyéb szálláshely-adókkal,valamint magánszemélyekkel, hogy minél több család részére tudjon nyaralási lehetőséget biztosítani az Egyesület céljainak megfelelően,
- kulturális, sport- és egyéb rendezvényeket, kiállításokat szervez, ismeretterjesztést folytat és tapasztalat-cseréket szervez,
- együttműködik más szervezetekkel,
- közösségfejlesztő tevékenységet végez,
- a fönntartható fejlődés, a környezetvédelem elveinek, értékeinek érvényesítésén fáradozik,
- biztosítja az európai integrációs folyamat előrehaladását, az európai demokratikus értékek, tradíciók érvényre juttatását,
- céljával, működésével összhangban adatokat gyűjt, adatbázisokat hoz létre,
- nemzetközi kapcsolatokat épít ki,
- forrásbővítés érdekében részt vesz pályázatokon, szponzorokat és mecénásokat kutat fel,
- támogatja mindazokat a kezdeményezéseket, amelyek az Egyesület céljaival harmonizálnak.
III. A vagyoni hozzájárulás
Az Egyesület megalakulását követően újonnan belépő tag a tagsági jogviszonya keletkezésének évében a tagdíj időarányosan számított összegét a tagsági jogviszony létesítésétől számított 8 napon belül, ezt követően legkésőbb minden év március 15. napjáig köteles az Egyesület házipénztárába vagy az Egyesület bankszámlájára történő átutalás útján teljesíteni.
IV. A tagság
Ptk.3:70. § [A tag kizárása]
(1) A tagnak jogszabályt, az egyesület alapszabályát vagy közgyűlési határozatát súlyosan vagy ismételten sértő magatartása esetén a közgyűlés – bármely egyesületi tag vagy egyesületi szerv kezdeményezésére – a taggal szemben kizárási eljárást folytathat le, ha az alapszabály a tisztességes eljárást biztosító szabályokat meghatározta.
(2) A tag kizárását kimondó határozatot írásba kell foglalni és indokolással kell ellátni; az indokolásnak tartalmaznia kell a kizárás alapjául szolgáló tényeket és bizonyítékokat, továbbá a jogorvoslati lehetőségről való tájékoztatást. A kizáró határozatot a taggal közölni kell.
(3) Az alapszabály a kizáró határozat ellen fellebbezési lehetőséget biztosíthat, ebben az esetben az alapszabályban rendelkezni kell a fellebbezési eljárásról és a fellebbezést elbíráló egyesületi szervről.
3:71. § [Az alapszabály tartalmi elemei és értelmezése]
(1) A jogi személy létesítő okiratának általános kötelező tartalmi elemein túl az egyesület alapszabályában meg kell határozni
(2) Az alapszabályt az egyesület céljának figyelembevételével kell értelmezni.
Ilyen esetben a soron következő rendes közgyűlés a kérdés tárgyalását napirendre tűzi és többségi szavazással dönt a fellebbezésről. A tag a közgyűlésen felszólalhat, védekezését előterjesztheti, a határozathozatalról szóló szavazásban részt vehet.
szolgálni, tekintélyét, megbecsülését gyarapítani. A rendes tagok kötelesek a megállapított tagdíjat rendszeresen fizetni.
V. A tagok jogai és kötelezettségei
a./ az Egyesület tevékenységében részt venni
b./ az Egyesület szolgáltatásait igénybe venni
c./ a közgyűlésen részt venni, szavazati jogát gyakorolni, a közgyűlés rendjének megfelelően felszólalni, kérdéseket feltenni, javaslatokat és észrevételeket tenni
d./ az Egyesület irataiba betekintetni
e./ arra, hogy az Egyesület tisztségviselőjévé válasszák, amennyiben vele szemben jogszabályban meghatározott kizáró ok nem áll fenn.
A tag a közgyűlésen a szavazati jogát meghatalmazott képviselője útján is gyakorolhatja. A képviselő részére adott meghatalmazást teljes bizonyító erejű magánokirati formában írásba kell foglalni és azt a közgyűlés levezető elnökének a közgyűlés kezdetén átadni.
A közgyűlésen valamennyi szavazásra jogosult tag egyenlő szavazattal rendelkezik.
a./ Nem veszélyeztetheti az Egyesület céljának megvalósítását és az Egyesület tevékenységét.
b./ Köteles a tagdíjat annak esedékességéig megfizetni.
c./ Köteles az Egyesület alapszabályának, a döntéshozó szervek határozatainak reá vonatkozó előírásait, rendelkezéseit betartani.
d./ Köteles a lakcímét annak megváltozását követő 8 napon belül az elnökséghez bejelenteni.
foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt
tevékenységet folytató jogi személyvezető tisztségviselője nem lehet (Ptk. 3:22. § (5) bekezdés).
VI. Az Egyesület szervezete
A közgyűlés
az Egyesületet érintő bármely kérdésben dönthet.
3:17. § [A döntéshozó szerv ülésének összehívása]
(1) A döntéshozó szerv ülését a vezető tisztségviselő meghívó küldésével vagy közzétételével hívja össze.
(2) A meghívónak tartalmaznia kell
(3) A napirendet a meghívóban olyan részletességgel kell feltüntetni, hogy a szavazásra jogosultak a tárgyalni kívánt témakörökben álláspontjukat kialakíthassák.
(4) A döntéshozó szerv az ülését a jogi személy székhelyén tartja.
(5) Ha a döntéshozó szerv ülését nem szabályszerűen hívták össze, az ülést akkor lehet megtartani, ha az ülésen valamennyi részvételre jogosult jelen van, és egyhangúlag hozzájárul az ülés megtartásához.
(6) A döntéshozó szerv ülésén a szabályszerűen közölt napirenden szereplő kérdésben hozható határozat, kivéve, ha valamennyi részvételre jogosult jelen van és a napirenden nem szereplő kérdés megtárgyalásához egyhangúlag hozzájárul.
A napirendet a közgyűlésen kiegészíteni, módosítani nem lehet, a napirendi pontok sorrendje módosítható. A módosítást, valamint az így kialakult napirendet a közgyűlés szavazással fogadja el.
a./ az Egyesület vagyona az esedékes tartozásokat nem fedezi;
b./ az Egyesület előreláthatólag nem lesz képes a tartozásokat esedékességkor teljesíteni; vagy
c./ az Egyesület céljainak elérése veszélybe került.
Ezekben az esetekben az összehívott közgyűlésen a tagok kötelesek az összehívásra okot adó körülmény megszüntetése érdekében intézkedést tenni vagy az Egyesület megszüntetéséről dönteni.
3:76. § [Határozathozatal]
(1) Az egyesület alapszabályának módosításához a jelen lévő tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
(2) Az egyesület céljának módosításához és az egyesület megszűnéséről szóló közgyűlési döntéshez a szavazati joggal rendelkező tagok háromnegyedes szótöbbséggel hozott határozata szükséges.
Az elnökség
Megszűnik a vezető tisztségviselői megbízatás:
a./ a megbízás időtartamának lejártával;
b./ visszahívással;
c./ lemondással;
d./ a vezető tisztségviselő halálával vagy jogutód nélküli megszűnésével;
e./ a vezető tisztségviselő cselekvőképességének a tevékenysége ellátásához szükséges körben történő korlátozásával;
f./ a vezető tisztségviselővel szembeni kizáró vagy összeférhetetlenségi ok bekövetkeztével.
A vezető tisztségviselő megbízatásáról az Egyesülethez címzett, az Egyesület másik vezető tisztségviselőjéhez intézett nyilatkozattal bármikor lemondhat. Ha az Egyesület működőképessége ezt megkívánja, a lemondás az új vezető tisztségviselő kijelölésével vagy megválasztásával, ennek hiányában legkésőbb a bejelentéstől számított hatvanadik napon válik hatályossá.
A vezető tisztségviselőkre vonatkozó szabályokat a kijelölt személyre is alkalmazni kell. A vezető tisztségviselő ügyvezetési feladatait személyesen köteles ellátni. Nem lehet vezető tisztségviselő az, akit bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos következmények alól nem mentesült. Nem lehet vezető tisztségviselő, aki közügyektől eltiltó ítélet hatálya alatt áll (Btk. 61.§ (2) bek. i) pont). Akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet. Az eltiltást kimondó határozatban megszabott időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak a vezető tisztségviselői tevékenységtől.
Az Egyesület elnöke:
Erdélyi Imre Zoltánné sz.: Klie Margit, 1959. 11. 29. Budapest. Anyja neve: Mór Rozália, 8919 Kustánszeg, Dózsa utca 1.
Az elnökség tagjai:
Major Attila József (elnökhelyettes) 1967. 04. 11. Szarvas, Anyja neve: Gyekiczki Erzsébet, 919 Kustánszeg, Dózsa utca 1.
Baán Daniella Letícia, sz: Fazzi Daniella Letícia, 1978. 01. 28. Budapest, Anyja neve: Piller Ilona, 1083 Budapest, Práter u.36. fszt.1.
Az Egyesület alapító tagjainak névsorát, adatait az 1. sz. melléklet tartalmazza alakuló ülés jelenléti ív néven.
Az Egyesület törvényes képviseletét az elnök látja el.
A képviseleti jog gyakorlásának terjedelme: általános.
A képviseleti jog gyakorlásának módja: önálló.
a./ az Egyesület napi ügyeinek vitele, a hatáskörébe tartozó ügyekben a döntések meghozatala;
b./ a beszámolók előkészítése és azoknak a közgyűlés elé terjesztése;
c./ az éves költségvetés elkészítése és annak a közgyűlés elé terjesztése;
d./ az Egyesületi vagyon kezelése, a vagyon felhasználására és befektetésére vonatkozó, a közgyűlés hatáskörébe nem tartozó döntések meghozatala és végrehajtása;
e./ a közgyűlés összehívása, a tagság és az Egyesület szerveinek értesítése;
f./ az elnökség által összehívott közgyűlés napirendi pontjainak meghatározása;
g./ részvétel a közgyűlésen és válaszadás az Egyesülettel kapcsolatos kérdésekre;
h./ a tagság nyilvántartása;
i./ az Egyesület határozatainak, szervezeti okiratainak és egyéb könyveinek vezetése;
j./ az Egyesület működésével kapcsolatos iratok megőrzése;
k./ az Egyesületet érintő megszűnési ok fennállásának mindenkori vizsgálata és annak bekövetkezte esetén az e törvényben előírt intézkedések megtétele;
l./ a tag felvételéről való döntés.
m/ döntés mindazon kérdésben, amelyet jogszabály vagy alapszabály a hatáskörébe utal
6. Az elnökség az üléseit szükség szerint, de évente legalább egy alkalommal tartja. Az elnökségi ülést az elnök legalább 15 nappal az ülés időpontja előtt kiküldött meghívóval, elsődlegesen az Egyesület székhelyére hívja össze írásban, igazolható módon. Írásbeli igazolható módon történő kézbesítésnek minősül: pl. ajánlott vagy tértivevényes küldeményként, továbbá a tagnak az elektronikus levelezési címére történő kézbesítés azzal, hogy a kézbesítés visszaigazolásra kerüljön (elektronikus tértivevény).
Az elnökségi ülésre szóló meghívó tartalmazza az Egyesület nevét, székhelyét, az elnökségi ülés helyét, idejét és a javasolt napirendi pontokat. A napirendi pontokat a meghívóban legalább olyan részletezettséggel kell rögzíteni, hogy az elnökségi tagok álláspontjukat kialakíthassák.
7. Az elnökség határozatát – az alapszabály vagy törvény eltérő rendelkezése hiányában – egyszerű szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza. Az elnökség határozatképes, ha ülésén a szavazati jogában nem korlátozott elnökségi tagok több mint a fele jelen van. Két elnökségi tag jelenléte esetén kizárólag egyhangúlag hozható határozat.
A határozat meghozatalakor nem szavazhat az,
VII. Az Egyesület gazdálkodása
- a tevékenység folytatásából származó bevétel,
- a cél szerinti tevékenység folytatásából származó bevétel,
- a vagyonjövedelem, az eszközök befektetésének bevétele,
- a tagdíj,
- a vállalkozási jövedelem,
- adomány, támogatás, pályázati bevétel,
- egyéb bevételek.
- a számviteli beszámoló,
- a költségvetési támogatás felhasználása,
- a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatás,
- a cél szerinti juttatások kimutatása,
- a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalapból, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától, az egészség biztosítási önkormányzattól és mindezek szerveitől kapott támogatás mértéke,
- az elnökségi tagoknak nyújtott juttatások értéke, összege,
- a tevékenységről szóló tartalmi összefoglaló.
3:48. § [Jogi személy jogutód nélküli megszűnése]
(1) A jogi személy jogutód nélkül megszűnik, ha
feltéve mindegyik esetben, hogy a jogi személy vagyoni viszonyainak lezárására irányuló megfelelő eljárás lefolytatását követően a bíróság a jogi személyt a nyilvántartásból törli.
(2) A jogutód nélkül megszűnt jogi személynek a hitelezők kielégítése után fennmaradt vagyona a jogi személy tagjait, tagság nélküli jogi személy esetén az alapítói jogok gyakorlóit illeti meg olyan arányban, amilyen arányban ők vagy jogelődjük a jogi személy javára vagyoni hozzájárulást teljesítettek.
(3) A jogutód nélkül megszűnt jogi személy tagjai és alapítója a felosztott vagyonból való részesedésük mértékéig kötelesek helytállni a megszűnt jogi személy ki nem elégített tartozásaiért.
3:83. §[4] [Jogutódlással történő megszűnés]
Egyesület más jogi személlyé nem alakulhat át, csak egyesülettel egyesülhet és csak egyesületekre válhat szét.
3:84. § [A jogutód nélküli megszűnés okai]
A jogi személy jogutód nélküli megszűnésének általános esetein túl az egyesület jogutód nélkül megszűnik, ha
3:85. § [Rendelkezés a fennmaradó vagyonról]
(1)[5] Az egyesület jogutód nélküli megszűnése esetén a hitelezők követeléseinek kiegyenlítése után fennmaradó vagyont az alapszabályban meghatározott, az egyesület céljával megegyező vagy hasonló cél megvalósítására létrejött közhasznú szervezetnek kell átadni. A nyilvántartó bíróság jogszabályban meghatározott szervezetnek juttatja a vagyont, ha az alapszabály nem tartalmaz rendelkezést a megszűnő egyesület vagyonáról, vagy ha az alapszabályban megjelölt közhasznú szervezet a vagyont nem fogadja el vagy azt nem szerezheti meg.
(2) A fennmaradó vagyon sorsáról a nyilvántartó bíróság a törlést kimondó határozatában rendelkezik, a vagyonátruházás teljesítésére szükség esetén ügygondnokot rendel ki. A vagyon feletti rendelkezési jog az egyesület törlésével száll át az új jogosultra.
VIII. Az Egyesület működésének nyilvánossága
IX. Záró rendelkezések
Az alapszabályban nem szabályozott kérdésekre a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) és az egyesülési jogról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (Ectv.) rendelkezései az irányadóak.